A könyvet 16 éven felülieknek ajánljuk
"Az olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. „Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott „széljegyzeteiben” Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a „tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk."
Szerelem
Barátság
Erőszak
Izgalom
Mindennapi történet
Varázslatos történet
Elgondolkodtató történet
Nevettem rajta
Sírtam rajta
Tetszett
Azért volt jó olvasni, mert...
Ebben a könyvben van valami mindenkinek bár főleg szépirodalmi jellegű, egy gyilkosságsorozatról szól egy középkori apátságban. A szokásos formula egy része megvan, azaz itt is található Hercule Poirot, Sherlock Holmes, Miss Marple tehát az agy, a detektív, és van persze egy segédje is akinek a szemszögéből látjuk a történteket, ám itt véget is ér a szokásos történet. Vilmos testvér (A Detektív) briliáns eszmefuttatásai nem a történet központját képezik, sem az izgalmas jelenetek vagy akár a gyilkosságok már persze abban az értelemben, hogy legfőbb céljuk nem a szórakoztatás hanem egy üzenet átadása, ezeket hosszas eszmefuttatások törik meg, amelyben Adso (A Segéd) jellemét jobban megismerhetjük, valamint a könyv igazi célja, az üzenet ebben rejlik. Emellett a középkori hangulat megteremtésére latin idézeteket találhat benne az olvasó, valamint a korabeli politikai helyzet is szerepet játszik a történetben.
Lennék / nem lennék a regényben főhős, mert...
A középkorban járunk mindenféle - nekünk megszokott - higéniai lehetőségek nélkül a pápai udvar egyik leg szégyenteljesebb időszakában amikor könnyen máglyára kerülhetett az ember igencsak hiányos tudománnyal ezen felül még egy gyilkosság kiderítésében is vegyek részt meg a politikai helyzetet is tartsam figyelemmel – erről jobb biztonságban a kényelmes fotelben ülve a teafőző fütyülését hallgatva olvasni - és nekem csak egyszer kell mondanom.
Annak ajánlom, aki...
Nem riad vissza a hosszú, nehéz olvasmányoktól, habár krimiként is lehet olvasni, de úgy a lényeg elveszik és keserű szájízzel távozhat az ember, az eszmefuttatások és a rejtett utalásokon, jeleken van a hangsúly, a szimbolizmuson, mint minden szépirodalmi műben, ebben sem a cselekmény és a történet a lényeg, ezek csak eszközök az üzenet átadására.
Ne olvassa el, aki...
Nem szereti a hosszú, nehéz olvasmányokat, a középkort, a krimi formátumát, vagy aki irtózik a függő végtől, bár ezzel egy kicsit elárultam a végét de ettől még az izgalom megmarad.