Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 212
A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 212
A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.
Szerelem
Barátság
Erőszak
Izgalom
Mindennapi történet
Varázslatos történet
Elgondolkodtató történet
Nevettem rajta
Sírtam rajta
Tetszett
Azért volt jó olvasni, mert...
...egy teljesen más világba kalauzol bennünket az író. Mauglit, az elveszett kisfiút Farkas apó és Farkas anyó fogadja be és neveli fel a dzsungelben. Nagyon érdekesen és különlegesen írja le az őserdő lakóit és világát. Az állatok beszélnek - persze a saját népük nyelvén - életüknek törvényei vannak, amelyeket Mauglinak is meg kell tanulnia. Nagyon tetszettek a barátságok ( Maugli és Bagira, Maugli és Balu)és a sok izgalmas kaland és veszély, amit a fiú átél, míg a végén férfivá érik.
Lennék / nem lennék a regényben főhős, mert...
...nehéz kérdés, de inkább nem lennék. Nagyon rossz lehet család nélkül, idegen helyen felnőni. Farkas anyóék minden szeretete ellenére Maugli érzi, hogy nem teljesen a dzsungelbe való, kilóg a sorból. Végig küzd, hogy elismerjék, a falka befogadja, hogy megtalálja a helyét. Élete sokszor kerül veszélybe és bár sok hűséges állat-barátja van, emberként magányos.
Annak ajánlom, aki...
...aki szereti a különleges állatos történeteket. Aki szívesen olvas az ember és állat közti barátságról. Annak is tetszeni fog, aki többet szeretne megtudni az indiai dzsungelről. Aki szereti a magával ragadó, történeteket, mert ennek a könyvnek a világa szinte beszippantja az embert. Aki szeretné a legszebb és leggazdagabb történetet elolvasni egy fiú különleges sorsáról és férfivá válásáról.
Ne olvassa el, aki...
...nem szereti az állatokról szóló könyveket. Ha valakit csak a romantika és a lassú folyású, elméleti-elmélkedő könyvek érdekelnek, ezt nem fogja szeretni. Lányoknak sem annyira ajánlom, szerintem ez kifejezetten fiúknak szóló regény. Az se olvassa, aki nem szereti a hosszabb regényeket. Ne olvassa el, aki nem szereti beleélni magát egy történetbe.