Kosztolányi Dezső: Pacsirta


"A ​Kalligram Könyvkiadó Kosztolányi-életműsorozatának folytatásaként – az eddig megjelent regények, az Édes Anna és a Nero, a véres költő után – napvilágot látott a Pacsirta kritikai kiadása is. A kötetet sajtó alá rendező Bucsics Katalintól az alábbiakat tudhatjuk meg az elkészült munkáról: „magába foglalja a regény fönnmaradt, ám igen töredékes kéziratának átírását, két korabeli folyóiratban – e megjelenéskor éppen kilencven éve – közölt legkorábbi nyomtatott szövegváltozatait, valamint az egyetlen, még a szerző életében megjelent kötet szövegét, melyet a kiadás az ultima manus elve alapján főszövegnek tekint. Továbbá – Józan Ildikó gondozásában – szemelvényeket közöl a regény francia fordításának fogalmazványtöredékéből is, melyet hihetőleg maga a szerző készített.

Miben különbözik e könyv a regény eddigi kiadásaitól? »A hegyhez olyan közel vagyunk, hogy semmit sem látunk már belőle« – Kosztolányi szavai csak részben lehetnének érvényesek e kötetre. A Pacsirta ebben a formában olvasója igénye szerint szemlélhető közelebbről vagy távolabbról. Kritikai kiadása, ha tetszik, messzelátóként és nagyítóként is használható. Az egy-egy szót érintő szerzői változtatás éppoly jól nyomon követhető benne, ahogy a regénynek az életműben és a magyar irodalomban elfoglalt helye. A kötet ezért kevésbé első olvasókra, mint inkább újraolvasókra számít, hiszen nem csupán a sárszegi vénlány történetét közli – szándéka szerint annak filológiailag legtisztább állapotában –, de egyidejűleg e történet történetét is kínálja.”
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Szerelem
1
2
3
4
5
Barátság
1
2
3
4
5
Erőszak
1
2
3
4
5
Izgalom
1
2
3
4
5
Mindennapi történet
1
2
3
4
5
Varázslatos történet
1
2
3
4
5
Elgondolkodtató történet
1
2
3
4
5
Nevettem rajta
1
2
3
4
5
Sírtam rajta
1
2
3
4
5
Tetszett
1
2
3
4
5
Azért volt jó olvasni, mert...
Ez a könyv nagyon különleges számomra, nagyon élveztem olvasni. A mű témája egyedi és érdekes, nem olvastam még semmi hasonlót. Kosztolányi Dezső stílusa szórakoztóvá és izgalmassá teszi a szöveget.
Lennék / nem lennék a regényben főhős, mert...
Nem lennék se a regény főhőse, sem a címadó karaktere. Pacsirtának ugyan senki nem mondja a szemébe, mégis érzi, hogy terhére van a családjának és nem tud semmit tenni, hogy ez ne így legyen. Az édesapja, a főszereplő pedig egy olyan élethelyzetben ragadt, ami a haláláig lekorlátozza őt, és már attól is rossz embernek számít, hogy kimondja ezt.
Annak ajánlom, aki...
Annak ajánlom ezt a könyvet, akinek tetszett Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye. Akárcsak ott, ebben is a kimondatlan lelki folyamatokon van a hangsúly és a történet is hasonló módon hétköznapi, mégis érdekes.
Ne olvassa el, aki...
Nem ajánlom a művet annak, aki vidám történetet keres. Ebben a könyvben ugyan tragédia nem történik, ám a bemutatott élethelyzetek nagyon szomorúak. Nem ajánlom továbbá annak, aki izgalmas, gyors lefolyású regényt keres.

HOZZÁSZÓLÁS BEKÜLDÉSE

Dátum Hozzászóló Előzmény Válasz