Maria V. Snyder: Méregtan
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 446

A könyvet 14 éven felülieknek ajánljuk.

Merénylet, ​mágia, megpróbáltatások… A koporsószerű sötétbe zárva nincs körülöttem az égvilágon semmi, ami elterelhetné figyelmemet az emlékeimről. Megöltem Reyadot. Megérdemelte a halált – ám a törvény szerint a tettemért én is halált érdemlek. Ixiában a gyilkosságért kivégzés jár. S most már csak a hóhér kötelére várok. Ám ugyanaz a törvény, amely ítélettel sújt, akár meg is mentheti az életemet. Ixia ételkóstolója, akit arra választottak ki, hogy a Parancsnok egészségét a mérgezett ételektől megóvja, immár holtan hever. A törvény pedig kimondja, hogy a soron következő halálbüntetésre ítélt fogolynak – vagyis nekem – fel kell ajánlani a tisztséget.
Maria V. Snyder: Méregtan
Szerelem
1
2
3
4
5
Barátság
1
2
3
4
5
Erőszak
1
2
3
4
5
Izgalom
1
2
3
4
5
Mindennapi történet
1
2
3
4
5
Varázslatos történet
1
2
3
4
5
Elgondolkodtató történet
1
2
3
4
5
Nevettem rajta
1
2
3
4
5
Sírtam rajta
1
2
3
4
5
Tetszett
1
2
3
4
5
Azért volt jó olvasni, mert...
nem egy tucat sztori. Jó volt valami olyat kézbe venni, ami habár felhasználja a szokásos fantasy elemeket, mégis egyedi marad. A cselekmény pergő és fordulatokban gazdag, soha nem lehet unatkozni. A szereplők kidolgozottak és az írónő jól is mozgatja őket. Yelena igazi badass főhősnő, akit a történet elején gúzsba köt a múltja, mind testileg, mind lelkileg, azonban ahogy halad előre a történet hihetetlen erőt képes felmutatni. Valek…, hát róla legyen elég annyi, hogy a Parancsnok hűséges jobb keze, méregszakértő és először csak Yelena főnöke, aztán többé válik. De a szerző nemcsak a fő, hanem a mellékszereplők esetében is nagyot alkotott. A Parancsnok, Ari, Janco, Brazell, Reyad és még folytathatnám. Egyikük sem felesleges, mindannyian egyediek, vannak köztük szerethetők, vannak akiket utálni fogsz, de mindent összevetve mindannyiuk hihetetlenül emberi. És persze a világ, minden helyszínével, a mérgekkel, a mágiával, az összes szabályával és az ezekből fakadó konfliktusokkal együtt zseniális. Összességében a könyv annyira beszippant, hogy képtelen leszel majd lerakni egészen a utolsó oldalig.
Lennék / nem lennék a regényben főhős, mert...
...hát erre nem igazán tudok válaszolni. Őszintén szólva, én elégedett vagyok a saját főszerepemmel, de szeretném azt hinni, hogy hasonló helyzetek és körülmények között ugyanennyi erőről, kitartásról és józanságról tettem volna tanúbizonyságot.
Annak ajánlom, aki...
szereti az erős, karakteres szereplőket, a rejtélyeket, a titkokat és legfőképpen a meglepetéseket, mert egyszer-kétszer az álla a padlón fog csattani, azt garantálom. Meg persze ajánlom annak is, aki szereti, ha tesztelik a morális iránytűjét, ugyanis itt próbára lesz téve, nem is kicsit. Ebből kifolyólag jó kis lecke mindenkinek a világról és saját magáról is.
Ne olvassa el, aki...
nem szereti fantasyt, a titkokat, a fordulatokat és az erőszakot. Annak se igazán ajánlom, aki valami habos-babos, rózsaszín tündérmesét olvasna, mert ez tutira nem az. Igaz, vannak benne olyan motívumok, amik előhozzák a gyerekkorunk meséinek emlékeit, de azért ez a történet sokkal sötétebb és árnyaltabb, mint bármelyik mese, amit valaha is olvastam.

HOZZÁSZÓLÁS BEKÜLDÉSE

Dátum Hozzászóló Előzmény Válasz